Mi köze a mesemondásnak a vadvirágokhoz?
Júniusban robban a természet, és a napforduló környéke ugyancsak alkalmas arra, hogy kimenjünk és töltekezzünk. Csupa tűz ez az időszak, a nyár forró, és fellobbannak a szentivánéji tüzek, a hosszú, világos, átzenélt, átbeszélgetett éjszakák. Ha ti is kísértést éreztetek valaha, hogy növényeket gyűjtsetek, íme, néhány dolog a méltányos betakarítás kapcsán.
Mesékkel foglalkozom, kutatok, írok, szövegekkel dolgozom nap mint nap. Ennek eszköze egyrészt a toll és a papír, másrészt a billentyűzet és a képernyő. Csakhogy képtelenség mindig a fejben lenni, és nem is szabad. Ilyenkor nagyon sokat töltődöm egy egyszerű sétából is. Vagy elmegyek futni, és azon kapom magam, hogy három csokornyi virággal tartok hazafelé, vagy a zsebeim duzzadoznak a gyűjtögetett növényektől. És minden egyes alkalommal elképesztően hálás vagyok.
A természet tölt engem, a növényekhez közöm van, és inspirációt, az idegszálaim kisimítását, valamint pénzköltés nélküli dopamint adnak nekem. És ennél jóval többet is. Ilyenkor újabb növényeket ismerek meg (és hazatérve utána nézek, mi az és mire való), megfigyelem, mikor hol és mi virágzik, valamint begyűjtöm a jövő évi teának valót.
Méltányos betakarítás
Fontos azonban, ha ti is szeretitek a virágokat, és szerettek gyűjtögetni, vagy csak egy csokrot összeszedni, hogy a méltányos betakarítás szerint szedjünk bármit is. Robin Wall Kimmerer amerikai őslakos botanikus könyvében, a Szentperjefonatban leírja azt, hogy hogyan érdemes és kell a növényekhez fordulni. Több indián nyelvben (például a potavatami nyelvben) minden természetes dologra ‘ő’-ként hivatkoznak, és egyedül az ember alkotta dolgok ‘az’-ok. Még az állatok, a növények és a kövek is ‘ők’. A saját szavaimmal adom itt át a méltányos betakarítás szabályait.
- Csak azt szedd le, amire valóban szükséged van, és ne szedj többet, mint amennyire szükséged van.
- Amit leszedtél, mind dolgozd föl, ne pazarolj.
- Tiszta helyről szedjél, sose út mellől, ahol autók járnak. Igen, ehhez ki kell mozdulni a komfortzónából, lelassulni, új ösvényeket keresni.
- Sose szedd ki a növényeket tövestül, jövőre is szeretne virágozni. Egy helyről ne szedjél el a felénél többet. Maradjon másnak is, maradjon magának is.
- Tudd, hogy mit miért szedsz, ismert meg a növényeket, akik gondoskodnak rólad a bennük található gyógyító erővel. Így te is gondoskodsz a földről.
- Soha ne szedd le a legelső növényt, amit megpillantasz – könnyen meglehet, hogy az az utolsó (amit szintén ne szedj le – értelemszerűen).
- Kérj engedélyt. Igen, a növénytől. És vedd észre a jeleket, ha a válasz nem. Ilyen lehet például, ha nehezen adja magát, ha bogár vagy pillangó van a virágon. Ez is kommunikáció, nagyon finom, de igen, a növényekkel is lehet beszélgetni, sőt, érdemes meghallani, amit mondanak.
- Amid van, oszd meg másokkal is.
- Amit a föld ad, az ajándék. Becsüld meg. Mondj köszönetet, adj hálát.
Én sem csináltam mindig így, kellően restellem is magam miatta. De most már igyekszem odafigyelni. Szerencsére az otthonomhoz közel van a mező és az erdő, és bőségben terem. És bár a mi kultúránkban nincsen benne alapból, hogy a földhöz és a növényekhez gyengéden és odafigyeléssel forduljunk, ez tud változni.
Amit én fogok csinálni a most gyűjtött növényekkel:
- A szamócát megesszük, úgy, ahogy van. Édes, mint a méz, édesebb, mint az eper. A szív gyümölcse.
- az orbáncfű teakeverékbe kerül, novembertől februárig, a legsötétebb időszakban kúraszerűen kedélyjavítóként lehet alkalmazni. Teakeverékbe rakom, és megosztom a családommal, barátokkal.
- a cickafarkot megszárítom, szintén teának, a női ciklus luteális szakaszában jó szolgálatot tesz.
- a mezei kakukkfű szintén teakeverékbe kerül.
- a vadzsályából a kerti zsályával, rozmaringgal együtt füstölőt készítek: összekötözöm szorosan, és megszárítom.
Ahhoz, hogy alkotni tudjak, tudnom kell miből alkotni. A természetben való séta, rácsodálkozás, gyűjtögetés, a saját fejemből való kiszállás és a jelenbe helyezkedés kulcsfontosságú, nemcsak nekem, hanem egyébként szerintem mindenkinek. Ha tehetitek, menjetek az erdőbe. Érezzétek az illatokat, a földet a talpatok alatt. Közünk van mindehhez.
