Menü
Bármilyen rendezvény színesíthető mesemondással. Ahogy a zene, úgy a történetek is az idegrendszerre hatnak. Egy-egy jól elhelyezett, kontextusban lévő történet úgy emeli a rendezvény minőségét, hogy örök emlék, hazavihető és az otthonban tovább formáló történetté válik. Legyen szó fesztiválról vagy elvonulásról, esküvőről vagy csapatépítőről, születésnapról vagy szülésre bocsátásról – a mesemondó előadás vagy workshop olyan élményt ad hozzá a közös együttléthez, ami évek múlva is visszacsenghet.
Tanároknak, pedagógusoknak, könyvtárosoknak, muzeológusoknak és rendezvényszervezőknek hasznos a hétköznapok vagy az ünnepek megszínesítésére.
Az anya után a legmeghatározóbb felnőtt minden gyermek életében az apa. Azonban nem mindenki tud ideális apja lenni a fiának. Bonyolult, ellentmondásos és olykor fájdalmas az apával való viszony, noha van olyan is, amikor az apa és a fiú kapcsolata életadó. Ezeket a történeteket csokorba szedve nem csupán elgondolkodtatnak, de meg is érintenek.
Az élő szóval elmondott storytelling est az apák és a fiak kapcsolatát középpontba állító hagyományos történeteket, mítoszokat, eposzokat és meséket fűz fel egy csokorba. Egy óra koncentrált és aktív családi dráma, mely megengedi a partvonalról való figyelést, hiszen a történetek hallgatása során olyan mélyen vonódik be a hallgatóság, amelyet éppen elbír a lelke.
A szerelem a világ első mozgatója. Ez a storytelling est a szerelem ősi történeteiből hoz el néhányat a legszebbek közül: amelyekben a szerelem és a halál egymást folyamatosan kerülgetik, és hol az élet, hogy a káosz, hol a rend kerekedik felül. Európa és Ázsia legkülönlegesebb, boldog vagy nehézségekkel szembesülő szerelmespárjainak történetein könnyezhetünk vagy nevethetünk. A világ tengelye tovább forog; aki él, meg fog halni – de a szerelem örök.
Létünkhöz hozzátartozik a törékenység. Az orvoslás történetei című előadás a legrégebbi történetek, mítoszok, mesék és igaz történetek közül válogat, amelyekben a gyógyítás van a központban. Az első nagy gyógyító, Aszklépiádész, vagy az első női orvos története az ókorban mind példái annak, hogy az ember végességét együttérzéssel és a természet ismeretével lehetséges enyhíteni.
Annyi minden zajlik kívül és belül; olykor nehezen felfogható változások. Van, amikor lemarad a lelkünk. Ehhez kínál Stenszky Cecília mesemondó egy megállót: hogy megállj, és bevárjad a lelkedet; hogy összekapcsolódj önmagaddal.
Perszephoné görög mítosza örök történet; azt meséli el ezer formában, ami már egyszer megtörtént, és újra megtörténik velünk. És azt, hogy hogyan lehet kijutni az alvilágból, ha egyszer óhatatlanul odakerülünk.
Perszephoné története nem az egyetlen, amely az alvilágba lemerülést és az onnan való följövetelt ábrázolja. A világnak szinte minden mitológiájában felbukkan ez a toposz, néha kimondottan alvilággal, néha csak sötét erdővel, tengeren túli szigettel, barlanggal vagy más világgal. Mindannyian ismerjük ezeket a történeteket, ha másért nem, mert az életünkben, vagy valamelyik számunkra fontos embernek az életében előfordultak.
Ez a storytelling est egy gyógyító utazás végeredménye – de lehet bárki számára a kezdet, vagy közbülső állomás: ha megállni vágysz a hétköznapokban, ha a lelked egy részének gyógyulásra van szüksége.
Mindannyiunknak ismerős az alaphelyzet: a bevehetetlen vár, és a világ legngyobb hadserege, amely mindent képes bevenni. Mindannyian tanultunk a hős Akhilleuszról, a furfangos Odüsszeuszról és Szép Helénáról. Azonban ezek mellett a világ egyik legmarkánsabb, kultúránkat meghatározó eposza jóval több izgalmas történetet tartogat a számunkra. Történetek, melyek a halhatatlan történethez, a trójai háborúhoz tartoznak, de amagából az Íliászból kimaradtak. Pedig, állítom, sokkal izgalmasabbak.
Ezen a storytelling esten a trójai háború elevenedik meg, izgalmas konfliktusaival, emberi hőseivel, elfeledett asszonyokkal.
Ismerjük a kincsőrző sárkányt. Ismerjük Csipkerózsikát. Láttunk már királyfit átugratni palota falán. De mindez egy epikus történetben, megfűszerezve rengeteg vérrel, bosszúvággyal és végzetes szerelemmel? Ez a Völsunga saga, az antik királydrámába oltott mitikus történet.
Kultúránk egyik alappillére a görög-római és a zsidó-keresztény örökség mellett az ősi északi mitológia. Odin, Thor, Loki és az északi istenek történetein alapszik egész Észak-Európa világképe.A verses Edda mellett az egyik legrégibb, és méltán leghíresebb története a Völsunga saga, mely Wagner Ringjének is az egyik legfontosabb forrása. A középpontban a Fafnirölő Sigurðr áll, aki a Nibelung-énekben Siegfriedként ismert, s aki Akhilleusz mellett Európa egyik leghíresebb hérosza.
A történetet hat mesemondó meséli el egy maradandó emléket hagyó, két és fél órás műsorban.
Vannak olyan hősnők és istennők, akikre már nem nagyon emlékszünk – pedig sokat tudnának nekünk mondani szerelemről, erőről, motivációkról, anyaságról és az önmagunkkal való kapcsolatról. Európai kultúránk mélyen gyökerezik nemcsak a görög-római és a zsidó-keresztény, de az északi, sőt, a keleti történetekben is. Az elfeledett hősnők műsor kifejezetten női témákat boncolgat egy mesemondó est keretében – nem csak nőknek.
Gilgames király, a halhatatlanságot kereső hős közvetetten a mai napig hatással van az európai, benne a magyar kultúrára is. Az antik sumer kultúra egyik legarchetipikusabb története a férfi útjának legkoraibb változata. A hős története, a barátság, a hősiesség, a halál legyőzésének vágya és a hatalom örök témák. Az élőszavas mesemondó esemény során Gilgames életre kel a hallgatóság képzeletében.
A hatalom kérdése mindenkit foglalkoztat. Az ókori Közel-Kelet történetei sokféle választ adnak arra, hogy hogyan lehet jól és hogyan lehet rosszul használni a hatalmat. Ez a mesemondó műsor arra keresi a választ, hogy milyen válaszutak vannak előttünk. József, Mózes, Dávid vagy Harún ar-Rasid kalifa történetei kérdéseket és válaszokat egyaránt kínálnak.
Wales varázslatos vidéke a kelták őshazája. A középkorban lejegyzett epikus mű négy ágának néhány történetfolyamát mesélem el, melyben a tisztesség, a hatalom, a szerelem és a hősiesség egyaránt középpontban van.
Wales őshazája a költészetnek is, ahogy ezt oly jól tudjuk Arany Jánostól. De hogy az egyik legnagyobb költő hogyan lett az, aki: ezt mondja el Taliesin bárd története.
Kevés oly kusza labirintusa van az emberiségnek, mint a görög mitológia. A teljesség igényével lehetetlen fellépni, egy körképet azonban érdemes mutatni. Kultúránk egyik alappillére Hellász, amelyet meghatároz nemcsak a filozófia és a történelmi események, de a mítoszok is, melyek a bölcselőket és hadvezéreket nevelték. Ezekből a történetekből hozok egy széles merítést, férfi és női hősökkel, istenekkel, elfeledett istennőkkel, és nem ismert történetekkel ismert istenekről.
Tizenhárom éven felülieknek!
Történetek a verses és a próza-Eddából, valamint a Völsunga sagából. Harcos vikingek, félszemű vagy kalapácsot hajigáló istenek, szüntelen harc az áskálódó jégóriásokkal, viszály és sors, a költészet mézsörének vagy a kincsőrző sárkánynak véres eredete, a világ kezdete és az istenek alkonya – ez a skandináv mitológia. Dióhéjban.
A világ minden táján központi kérdés, hogy mit együnk. A rizsgombóc, a kávé eredete, a sör és a lencsefőzelék, vég nélküli lakomák vagy kenyérbe sütött kondérok – ezekben a történetekben minden is előfordul. A lakoma hol központi szereplő, hol pedig a történet szervezőelve. Mellékhatásként előfordulhat, hogy megéhezik a közönség…
Magyar mesekincsünk óriási örökség. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt izgalmas lehet a mesecsokor, amely párhuzamba állítja az ismert hősöket más kultúrák hasonló, de mégis más hőseivel, hősnőivel. A mesecsokor minden esetben a megrendelő csoportra szabott. Tanórákra, kiállításmegnyitókra, szertartásokra, eseményekre, foglalkozásokra. Egy tanórányi tündérmese mindenkinek.
Történetek kicsiknek furfangos rókákról, kalandos lelkű pókistenekről, álmodozó kígyókról, és táncoló makikról. Az állatmeséket nem lehet megunni. Ezért hozok egy csokrot a leghétköznapibb vagy épp a legegzotikusabb állatokról, amelyek meglepően hasonlítanak ránk, emberekre…
xx
xx
xx
xx
xx
xxx
xxx
xxxx
